Rózsák, rózsák mindenhol!
Most, hogy itt a Valentin-nap, miről is lenne aktuálisabb írni, mint a rózsákról. Ez a virág az, amely sokak számára szinte egyet jelent a szerelmesek ünnepével. Csokorba is gyűjtöttem pár érdekességet.
Millió éves szirmok
A rózsák nagyon régóta teszik szebbé bolygónkat. Nem kevesebb, mint 35 millió éve! Igen, jól olvastad: 35 millió éve. Ezt egy fosszília bizonyítja, amelyet az 1800-as évek végén talált az Egyesült Államok-beli Colorado államban egy svájci botanikus, Léo Lesquereux. Az ember általi nemesítése természetesen sokkal rövidebb időre tekint vissza: ez Kínában kezdődött, körülbelül ötezer évvel ezelőtt, de az ókori egyiptomiak is jeleskedtek benne.
Rózsa – de melyik?
A rózsák rendkívül változatos növények. A botanikusok között nagy vita folyik arról, hogy pontosan hányféle van. Akad köztük, aki háromszáznál is többre teszi a rózsafajták számát, de a legtöbben 150 körülire. Persze a legtöbben úgy vagyunk a rózsákkal, mint Gombóc Artúr a csokoládéval: mindet szeretjük.
Virág és desszert
Ha már Gombóc Artúr és csokoládé: a rózsa is ehető. Pontosabban: ehető lehet, méghozzá a szirma és a gyümölccsé érett virága. Elsősorban édességeket szoktak „megbolondítani” vele, illetve a rózsalekvár is egyre népszerűbb. Rengeteg recept van, de nagyon fontos, hogy csak olyan rózsát szabad felhasználni, amelyet biztosan nem ért olyan vegyszeres kezelés, ami emberi fogyasztásra alkalmatlanná tette.
Fehértől a feketéig
Valentin-napon a legnépszerűbb a vörös rózsa, de sokan küldenek rózsaszínt, vagy más színűt is. A rózsák színpalettája ugyanis rendkívül változatos: lehet fehér, sárga, barack, rózsaszín, vörös és lila is, és ezek mindegyikének rengeteg árnyalata létezik. Van, akinek a fekete rózsa a kedvence, de ez igazából nem fekete, hanem inkább nagyon-nagyon sötétlila – annyira, hogy az emberi szemnek már feketének tud tűnni. Régóta próbálkoznak kék rózsa létrehozásával is, de ez egyelőre nem sikerült: a kék rózsák valójában fehérek, színezve.
Egy rózsa többet mond ezer szónál
A virág nagyon beszédes ajándék, a rózsa pedig különleges helyet foglal el közöttük. Nagyon sokat számít ugyanis a színe. A vörös rózsa elsősorban a lángoló szerelem szimbóluma. A rózsaszín főleg reményt fejez ki: Valentin-napon egy friss, még alakuló ismeretség megerősítését jelentheti. De tiszteletet, szeretetet is közvetíthet. A fehér szín az ártatlanságra, tisztaságra utal, gyakori esküvői virág. A narancssárga lehet óvatos szerelmi utalás is, de vidám színe miatt univerzális ajándék, amellyel jókedvet csempészhetünk valakinek az életébe. A sárga rózsa jelentése sokat változott: ma már főleg barátságot fejez ki. Ha pedig egy virág többet mond ezer szónál, akkor egy óriási csokor rózsa még annál is sokkal beszédesebb: egy tiritarka csokornál például nincs energikusabb tavaszindító!
Rózsás kilátások a gazdaságban
A rózsa annyira népszerű növény a világon, hogy sok ország gazdaságában a GDP-hez is jelentősen hozzájárul a termesztése és kereskedelme. A rózsák exportjában a legmeghatározóbb országok jelenleg Hollandia, Kolumbia, Ecuador, Kenya és Etiópia.
A rózsa addig szép, amíg fiatal?
A magyar közmondás valóban így tartja, de ez nincs mindig így. Rengetegen járnak csodájára az „ezeréves rózsának”, amely a németországi Hildesheim székesegyház falán él. Már legalább 700 éves, ezzel jelenlegi ismereteink szerint a legidősebb rózsa a világon. Életképességét bizonyítja, hogy még a második világháborús bombázást is túlélte: bár a katedrális megsemmisült, a rózsa újra kinőtt a tövéből, és azóta is rendszeresen virágzik. Jelenleg tíz méter magasan futja be az épületet.
Nincsen rózsa tövis nélkül?
Mindenki ismeri ezt a magyar közmondást, de nekünk megint helyesbítenünk kell: de, van – sőt, csak olyan van! A rózsának ugyanis nem tövisei vannak, hanem tüskéi. (Mint ahogy a kaktusznak nem tüskéi vannak, hanem tövisei.) Egy gyors botanikai magyarázat: a tövis a növények levél nélküli, módosult hajtása, amely hegyessé vált, a tüske viszont a rózsa külső bőrszövetének és az alapszövetnek a felületi képződménye, ami amúgy könnyen leválasztható. Bioszóra vége. Egyébként már nemesítettek olyan rózsákat, amelyeknek tüskéjük sincs. Ezek, mivel praktikusak ajándékozásnál, eléggé el is terjedtek.
Rózsák és a Trónok harca
A rózsák talán legjelentősebb felbukkanása a történelemben a középkori Angliához köthető. A híres „Rózsák háborúja” 1455-től 1487-ig tartott a York- és Lancaster-ház között a trón megszerzéséért. A nevét onnan kapta, hogy a York-család jelképe a fehér, a Lancasteré pedig a vörös rózsa volt. A csaknem fél évszázados háborúskodás után a Tudor-dinasztia uralma kezdődött, amelynek jelképe – a Lancaster-házból származó király, VII. Henrik és Yorki Erzsébet házasság után – a már egyesített vörös és fehér rózsa lett (középen fehér, kívül vörös). A Rózsák háborújának eseményei nagyban hatottak George R. R. Martinra is, amikor elkezdte írni a Trónok harca regénysorozatot.
Rózsadallamok
A rózsának a könnyűzenében is kitüntetett szerep jutott. Már Edith Piaf egyik legismertebb dala, a La Vie en Rose is egy olyan emberről szól, aki a világot rózsaszín szemüvegen át nézi, míg Frank Sinatra egy szál vörös rózsáról énekelt. Lynn Anderson előadásában az I Never Promised You A Rose Gardent pedig az elmúlt 55 évben mindenki többször hallhatta. De van rózsás dala Johnny Cash-nek, Patti Smith-nek, Aretha Franklinnek, Neil Youngnak és Joni Mitchellnek is. A '80-as és '90-es években egymást érték a rózsás megaslágerek: Every Rose Has Its Thorn (Poison), Bed of Roses (Bon Jovi), Kiss from a Rose (Seal). Arról nem is beszélve, hogy a korszak egyik legnépszerűbb zenekara az Axl Rose vezette Guns N’ Roses volt. A rózsa azóta is sokszor felbukkan a dalokban, elég csak Stingtől a Desert Rose-ra gondolni.
